2007. november 29., csütörtök


Sikerült a feljutás, 2008-ban találkozunk a másodosztályban!!!

Összefoglaló...10. forduló

"Egy külvárosi focipályán valami készül. A mosodásnak kell egy csapat. Kisvártatva felzúg a tömeg: Hajrá, Csabagyöngye!...Mert Minárik Ede (Garas Dezső) mosodást igazából csak egyetlen dolog, a szenvedélye érdekel, csak annak él. Az pedig a labdarúgás. Az üzlet számára csak mellékfoglalkozás. De a Csabagyöngye SC. futballcsapata, az más. Azzal foglalkozni és törődni kell, mert ő hozott létre és melynek megmaradásáért naponta meg kell küzdenie." (Nagy filmek - Régi idők focija (1973), (Kell egy CSAPAT))

2007. november 15.
John Gold Stadium
50000 fő


CLH - Megújulás Fc
5 (3) - 3 (1)

November közepén a helyosztókon a CLH és a Megújulás Fc játszott az első helyért. A kuparendszerre hasonlító lebonyolítási módszer miatt a döntőbe a bajnokság során lejátszott egymás elleni mérkőzés eredményét hozták a csapatok. Még az ősz elején, a bajnokság második fordulójában a CL Sötét Lova, az MFC nagyszerű hajrájának köszönhetően 5-4-re legyőzte ellenfelét. Így a döntő 1 gólos vendégelőnnyel kezdődött.

A korai kezdés a vendégeknek okozott problémát. Zalán nem tudott a csapattal tartani, míg Robi a dugóban ücsörgött a bemelegítés helyett. Így a két U21-es válogatott nélkül kezdte az ősz utolsó 40 percét az azúrkék csapat. Az Imici - Raki, Csabi - Laci, Balázs - Márkó hatosfogat a kezdő sípszó elhangzása után belevetette magát a küzdelembe, míg a cserepadon Vikó üldögélt és szemlélte a kibontakozó eseményeket.
Nem sok örömre lelt azonban az első 8-10 percben. Idegesen, álmosan kezdtek a vendégek, akik mintha az öltözőben hagyták volna a fejüket és lábukat. Azt is mondhatnánk, hogy a poklok poklát élte át ezekben a percekben a Lantos-csapat. Úgy lett "sima hármas" a CLH-nak, hogy Márkóék pislogni sem tudtak. Illetve pislogni azt igen, de fejben nem tudták elviselni a döntő hangulatát, a döntő okozta feszültséget.

Nézzük sorban a gólokat.
Az első találatot egy kontrából szerezték a hazai játékosok. Egyszerű volt a képlet, bal oldalon elfutott a fehér mezes csatár, aki a társát indította, aki a kilépő Imici mellett okosan a bal alsóba gurított. A vendég kapus egy ütemet késett, de ez pont elég volt a szemfüles játékosnak, és pont elég volt ahhoz, hogy a hálóőr leterítse a gólszerzőt. Villant is utána a sárga. Tegyük hozzá, jogosan. Ezzel a góllal a CLH ledolgozta hátrányát.

A kapott gól megfogta a Megújulást. A védelem és a középpálya között megszünt az összhang. Ezt ki is használták a vendéglátók. Egy bedobást követően a vendégek emberfogás helyett területlezárást választották, de a gyors háromszögelések után a hazai csapat csatára az üres kapuval találta magát szembe, s nem hibázott. 2-0-át mutatott az eredményjelző tábla.

A padlóra került MFC nem tudott mit kezdeni a szituációval és kinyíltak, mint az első hóvirág a november végi napsütésben. Egy indításnál ismét a hazai játékos kerekedett felül a védővel való harc során, és egyedül vezethette a kapusra a golyóbist. Nagyon szépen, a bal felsőbe emelt a fürge ék. 3-0. Pokol a zöld gyepen a vendégeknél, ráadásul egy két perces kisbüntit (túlzott bírói szigor) is ki kellett vedekezniuk.

Vikó és Robi beállásával kicsit stabilizálódott a helyzet, bár a káosz még látszódott az kékeknél. Több helyzetet dolgozott ki a hazai csapat, de ezeket már nem tudta gólra váltani. Ekkor megmozdult valami Balázséknál. Sikerültek az első csellók, pontosabbak voltak a passzok, s már helyzetig, kapuralövésig is eljutottak Laciék. Csabi bepasszából Márkó szépített, sajnos a gólról a tudosító lemaradt, már csak a pacsizó vendégeket észlelte. 3-1-re szépítettek az azúrkékek. Az első félidő végén átvette az MFC a játék irányítását és megpróbálták ledolgozni a 2 gólos hátrányukat, de ez a hátralévő időben nem sikerült.

A második 20 percre egy teljesen más szemléletü Megújulás jött ki a pályára. Az első minutumtól kezdődően mindent egy lapra feltéve támadásba lendültek. Gólt akartak szerezni. De ugyancsak azt kell mondanom, hogy az első 10 perc ennek ellenére ismét a pokol volt számukra. A hazai kapus mindent megfogott. Emlékszünk egy bizonyos Lavrov nevü orosz kézilabdakapusra? Pont egy magyar-orosz meccs jut az eszembe, amikor mindent, mindent, mindent megfogott az orosz veterán egyes szám tulajdonosa. Vagy a Veszprém Pamplona elleni BL elődöntői megvannak? Sterbik 120 perces bravúrsorozata? 12 hetesbol talán 1-2 gólt kapott a bravúrt bravúrra halmozó Árpád. Nah, most a hazai kapus megbabonázta az egész MFC játékosállományát. Minden kicsi, pimasz lövés, hatalmas bomba, erős löket, ágyúgolyó, fejes, sarkazás elakadt benne. Pedig amit az MFC művelt, az nem volt semmi. Öröm volt nézni, ahogy Robi, cseleivel szétzilálja a védelmet, ahogy Laci és Márkó hajt, ahogy Balázs okosan passzol, ahogy hátul a védők is elkapták a fonalat. Ritkán lát az ember ilyen 10-13 percet. Egykapuzás magasiskolája folyt a játéktéren. Nagyszerű, ötletes focit játszottak Robiék. De ezt a teljesítményt a hazai kapus felül tudta múlni, és nem lehetett az eszén túljárni, pedig ziccerek tömkelegét dolgozta ki a Megújulás. Ezt a játék iránti alázatot igenis nagyon jó volt nézni.

És hogy mitől szép sport a foci? Ahogy ez meg vagyon írva a nagy könyvben, a futballbibliában, jött a CLH két kontrával és eldöntötték a meccset. Pillanatok alatt már 5 gólnál jártak. A sokkal jobban játszó vendégcsapat kétszer kapitulált, és ekkor már tudták, hogy nincs visszaút.

De a két bekapott gól ellenére tovább támadott az MFC. Nem adták fel egy pillanatra sem a gólszerzés lehetőségét, küzdöttek a szépítő találatért. Robi a félpálya közepéről irdatlan nagy gólt vágott a bal felsőbe...hejj, ha ez a gól 5 perccel korábban jön...A végsőkig elfáradt hazai csapat csak a védekezésre összpontosított, de Márkó felhőfejese a hosszúban landolt 10 másodperccel a vége előtt. Ezzel 5-3-ra szépítettek a CsodaSzarvas egyesület tagjai.

A csoda elmaradt az MFC részérol, mert az eredmény már nem változott a hátralévő pillanatokban, így a Cégek Ligája III. osztályának első helyzett csapata a CLH lett teljesen megérdemelten.

Azonban a Megújulás Fc-nek sem kell szégyenkeznie, mert ma egy ilyen napot fogtak ki. Nem volt köztük egy játékos, aki megnyerte volna a döntőt, s a második félidőben extraklasszis teljesítményt nyújtottak. Akarták az aranyat, de ezúttal nem jött össze. Az első félidő 10 perces rövidzárlata okozta sokkbol és néha a következetlen bírói ítéletektől pirospozsgásra üvöltött arccal elviselt hátrányból is megpróbáltak nyerni. Ez a játék.
Ezért a teljesítményért ezúttal ezüstöt osztanak, ami így is szépen tud csillogni, ha megnézzuk honnan indult a csapat és milyen eredményeket értek el hétről-hétre. Gratulálunk mindkét csapatnak, ezúttal a szervezetten játszó CLH viheti haza a trófeát.

- Lantos Imre -