Összefoglaló...6. forduló

"Beleunva szurkolói öröklétembe, amit soha nem szoktam: a meccs vége előtt hazaindulok. Egy igazi futballmondatot hallok utoljára, komoly, felnőtt, magyar férfi mondja egy másik komoly, felnőtt, magyar férfinak: Ha Nagytéténybe mentek, a Kirchmaierra nagyon figyeljetek, negyvenegy éves, de olyan rugói vannak, apám..." (Esterházy Péter: Utazás a tizenhatos mélyére)

2007. október 11.
John Gold Stadium
11345 fő (Áginnyó ismét ott csücsült a lelátón, és jobban kezelte a labdát Márkónál:))

Morgan Stanley - Megújulás Fc
3 (2) - 4 (3)

Október tizenegyedik napján megrendezték a Cégek Ligája III. osztályának hatodik fordulóját. Ezekben a szép esti órákban nagy derbik zajlottak, de a televízió a listavezető MegújulásFC mérkőzését közvetítette, akik az utolsó helyen álló Morgan Stanley csapatához látogattak. A könyvelők a mérkőzés előtt 1 ponttal rendelkeztek, míg az MFC veretlenül várta a nap záró mérkőzését.

A CL Sötét Lovai versenyparipájuk, Laci nélkül érkeztek, aki görög-ciprusi próbajátékon vett részt. Az MFC kénytelen volt elengedni Őt, mert a kontraktusában van egy olyan pont, hogy külföldi szerződést a klub nem utasíthat vissza. Két cserével azért meg tudott jelenni idegenben is a jelenlegi élLOVAS, mert Raki visszatért a védelem tengelyébe.

A kezdő sípszó elhangzása előtt mindkét csapat kék mezben jelent meg, de a játékvezető a hazai csapatot kötelezte narancssárga megkülönböztető felvételére. Valószínüleg ez a talákozót megelőző közjáték zavarta meg a könyvelőket, akik megilletődve kezdték az első húsz percet. A meccs kezdése után visszavonulót fújt a hazai gárda, így az Imici - Csabesz, Zalán - Vikó, Robi - Márkó kezdőfogat a kapujához szegezte a narancsosokat. A CsodaSzarvas emblémát a mellkasukon viselő MFC tagjain látszódott, hogy gyorsan meg akarják szerezni a hőn áhított vezető gólt. Nem telt el a találkozóból még az első 3 perc sem, amikor a bal oldalon megugró Vikó kapott egy hajszálpontos átadást, és az új surranójával egyből középre centerezte azt. Ott a védők mögül kilépő, a szellőléptü brazil fenegyerek éhezett - bocsánat, érkezett - nagy rössel és kapásból, telicsűddel, tanítani való mozdulattal a kapu közepébe bombázott. Ezzel, a taktikai táblán is megrajzolható góllal megszerezte idegenben a vezetést az MFC. A könyvelők Márkónak bekönyvelték 4. gólját a Ligában, míg a tartozás oldalra maguknak behúztak egy rovátkát.

Az álmosan kezdő vendéglátókat nem ébresztette fel ez a gól, hanem megzavarodtak, nem találtak kicsi kapukat ellenfelük játékán. A vendégek közül ekkor a csapat veterán játékosa élt igazán, új csukájában szelte a zöld pázsitot. Csabesz a saját térfeléről végzett el egy bedobást, megfeszült akár egy nyíl és a golyóbist előredobta a hazai csapat hatosán belülre. Ekkor szinte a semmiből előkerült Vikó. Mit előkerült??? 2-3 méteres szökkenéssel páros lábbal dobbantva felugrott. Felugrott??? A felhők közé emelkedett!!! A levegőben 5-6 mp-ig szinte megállt, majd miután az összes védő leesett mellőle, bal kezével megigazította a maradék ősz hajszálait halántékan, és egy erőteljes mozdulattal a bal alsóba bólintott. Tipikus talált Vikó gól, igazi felhőfejes volt. Ezzel megszületett az MFC második gólja ezen a találkozón, ami egyben történelmi pillanat is volt, mert az Azúrkékek eddig még nem értek el fejjel találatot. Vikó gólörömében egyik kezével egy négyest mutatott, melletette a másik keze mutatóujját, így jelezve, hogy a negyvenegy éveseknek is acélos rugói vannak...

A második gól elkönyvelése után a hazai csapat továbbra sem találta a helyét a zöld szőnyegen. Ehhez kellett az MFC magabiztos játéka. Hátul Zalánék kiválóan szűrtek, Robiék megszállták a középpályát, elöl pedig Márkó robotolt. Csabesz újabb bedobása zavart keltett a narancsosok kapuja előtt, az ide-oda pattogó labda végül ismét a hazaiak hálójában kötött ki, a spori öngólnak adta, bár Márkó közel állt a labdához. Videófelvételt nem nézte meg a spori, inkább bekönyvelte a hazai játékosnak az öngólocskát.
Az első félidő derekán meggyőző játékkal sima hármas volt a vendégek javára a találkozó állása.

Hogy ezután mi történt? Megzavarták a cserék az MFC támadójátékát? Előkerültek a mellények ismét? Vagy Csank Úr a vadászerdőből bekiáltott, hogy "túl korán kaptuk az első 3 gólt!"? Vagy felébredt téli álmából a Morgan Stanley? Soha nem kapunk ezekre a kérdésekre választ. Mindenesetre az történt, hogy az addig a pályán lézengő könyvelők varázsütésre átvették a mérkőzés irányítását és helyzetek sorozatát dolgozták ki. Az első ziccereket még a narancssárga párduc bravúrral védte, de a rá nehezedő nyomással egy idő után Ő sem bírt. Egy kiugratást követően a 100%-os helyzetbe csak beleütni tudott Imici, így az első góljukat megszerezték a hazaiak.
Ettől a góltól szárnyakat kaptak a pályaelőnyt élvező könyvelők. Az MFC tagjai elfelejtettek ütközni, csak szemmel követték az ellenfelüket, nyomozták a labdát. Az első gólt követően megduplázta góljai számát a Morgan Stanley. Bal oldali akció után a kapussal szemben álló csatár mattolta a vendégek hálóőrét, így egy gólra csökkentették hátrányukat a narancs színbe öltözött kékek.

A hidegzuhany után rendezte sorait a listavezető együttes. Hátul Rakiék magabiztosabbá váltak, sikerültek a megelőző szerelések. Balázsék a középpályán megtartották a labdát, passzaik ismét pontosak voltak. Kicsit lelassították a játékot az idegenben játszó játékosok, így aztán Vikóék egy gólos vezetéssel vonulhattak az öltözőbe.

A második félidőt ismét jobban kezdte az Azúrkék csapat. Balázs távoli bombáját nagy bravúrral hárította a hazai portás. Robiék előtt több lövési lehetőség adódott, de sem Ő, sem pedig Márkó nem tudta bevenni ellenfelük kapuját. A nagy nyomás nem érett góllá. Ahogy ez ilyenkor lenni szokott, a kisebb csapat percről percre nagyobb vérszemet kapott. Megérezték a szellők illatát, amiben szinte tapintható volt a meglepetés aromája. Mindent egy lapra feltéve nyílt sisakos küzdelemre kényszerítették Vikóékat.

Hatalmas nagy adok-kapok kezdődött a pályán. A középpálya kettészakadt és a két kapu előtt alakultak ki a helyzetek. Nagy különbség az volt, hogy a vendéglátók óriási helyzeteket dolgoztak ki, míg a vezető CsodaSzarvas csak ímmel-ámmal találta el a kaput. Ezekben a percekben felcsillant az egyenlítésre az esély a hazai csapat szeme előtt. De a vendégek szerencséjére vagy a kapufa segített Imicin, vagy pedig a védők álltak bele a bivalyerős lövésekbe. Ha már minden veszni látszott, akkor pedig a narancs párduc bizonyította, hogy nem véletlenül Ő az első számú kapusa az MFC gárdájának, bravúrok sorozatával tartotta a lelket a csapatában.

Egy távoli bombát lenyelt a vendég hálóőr, és a megugró Zalán (nem Zombori, SzCsabi kedves olvasónknak - a szerk.) elé dobta azt. A védőt maga után hagyó csatárképességekkel is megáldott Kacsa becenévre hallgató, Kenő mozgását felidéző védő bal lábbal a kiugró kapus mellett a hosszúba gurított. Ezzel az okos, csatárvénákat idéző, Kiprich-et eszünkbe juttató góllal az U21-es válogatott bekk 4-2-re módosította az eredményt. Gólja után egy laza 3-ast mutatott Roberto barátjának, kézjellel mutatva Neki, hogy a hiába védő Ő, már 3 gólnál jár, míg bajtársa csak 2-nél.

Eldőlni látszott a mérkőzés. Mindenki úgy gondolta, hogy a maradék 5 percet a rutinos vendég csapat már lehúzza simán. Mondhatni így is történt, mert Vikóék tartották a labdát, Molnárék csírájukban megfolytották a hazai csapat támadásait. Azonban jött a fekete mezes bíró bácsi, aki Balázst egy ártalmatlan fault után 2 percre kiküldte pihenni. Először csak a sípjába fújt a spori, majd megnézte a "a bírónak is van videója" címü rovatot, hosszasan gondolkodott. Nézte az eredményt és azon járt az esze, hogyan lehetne kicsit szorosabbá tenni a találkozót. Gondolt egy merészet és Balázst kiállította széles mosollyal az arcán, a hazai csapatkapitánnyal pacsizva átvett egy köteg húszezrest. A narancssárga CseKa kijelentette, hogy ezt leírják majd reprezentációs költségként, elszámolják ebédként, és visszaigénylik az áfát.
Nem volt mit tenni, a vendégcsapat beállt bekkelni és sikeres módon gól nélkül átvészelték a kisbüntit. Ehhez kellett némi kapusbravúr, némi szerencse és sok futás, akarat.

Már csak 2 perc volt hátra, mikor a hazai könyvelő csatár oldalról a kapura suhintotta a labdát. Lövése azonban keresztben elszállt volna, taccsal jöhetett volna a vendégcsapat...HA, HA, HA...Az U21-es Roberto nem gondolkodik eképpen: "Na nehogymar Zalán több gólt lőjjön, mint én! Én is tudok ám gólt lőni...! De még milyet! Az Imi mit csinál a kapu közepében? Jól látom, ott álldogál? Ma még csak kettőt kapott?" Robi felhúzta a szemöldökét, Zalánra kacsintott és páros lábbal lecövekelt. A labda pont eltalálta Őt, ami így mandínerről a kapuba vágódott a kapufa mellé. Mindenki pislogott, mint hal a szatyorban, de Robi egy hármast mutatott Zalánnak...így mindkét U21-es 3-3 gólnál tart ebben a szezonban.

A hátralévő 1 percben - ami a spori óráján 3 percig tartott - már nem változott az eredmény. Ezen a napon, ha néhol nyögvenyelősen is, de hozta a kötelező három pontot a listavezető együttes, akik így továbbra is a tabella élén foglalnak helyet. Az ellenfeleik lassan megtanulják a névsort és már hivatalosan is tudják, a Sötét Lovak ezt a feljutásos dolgot komolyan gondolják.

- Lantos Imre –